Platform

Elindított, illetve megvalósult innovációkkal kapcsolatos közlemények


Új pályázat: GINOP PLUSZ-1.3.1-21-2022-00074- „Építőipari hulladék újrahasznosítására alkalmas építőelem gyártó technológiai rendszer”


GINOP PLUSZ-1.3.1-21-2022-00074 start

Innovatív Városok Közlekedési Hálózata Platform (előkészítés alatt, a Magyar Mérnökakadémia szervezésében)


A Felek, egyetértenek abban, hogy az internet-gazdaság alapjaiban alakítja át a városaink közlekedését irányító rendszereket. Az ipar egy új technológiai korszakváltásba lépett, amelyben ugrásszerűen új minőséget és sebességet biztosít a korszerű digitalizáció, a számítási felhőn alapuló technológia a fejlett GNSS alkalmazása a nagy volumenű adatfeldolgozásnál. A valós fizikai, gazdasági folyamatok és a digitális világ közötti hidak kiépítése előrehaladott, azonban különleges innovációs alkalmazkodást és minden korábbinál gyorsabb válaszokat, bátor innovációs lépéseket kíván a városi közlekedés területén a gazdaság minden szereplőjétől, különös tekintettel az Irinyi terv kiemelt ágazataiban érintett meghatározó vállalatoktól, a kormányzati gazdaságpolitikától, valamint az innovációs rendszer intézményeitől.


A Felek platform-alapú együttműködése kettős célt szolgál. Megvalósítani, a magyar városok 21. század igényeinek megfelelő, új városi közlekedési hálózati irányító rendszereket, valamint az ezekhez kapcsolódó innovatív beruházások végrehajtásával növelni a hazai vállalkozások gazdasági és ipari innovációs teljesítményét. Mindezekkel elősegítve, a hazai modern gazdaságot és városaink fejlődését ezen a területen.


A Felek platform munkája rendszertervezési projektek indításával kezdődik és ezt követően a városokkal egyeztetett - és pénzügyi kondícióiknak megfelelően történik a részvétel a beruházásokban.


A rendszerterv célja az intelligens variábilis városi közlekedési hálózatok megvalósítása, amely egyszerre értékeli a forgalmat, a környezetterhelést, a biztonságot és az energiatakarékos működést. A projekt megvalósítása innovatív, tartományszintű valós idejű irányítást biztosít a nagyméretű közúti hálózatok esetén, az optimális járműsűrűség, a minimális káros anyag kibocsájtás és a csomópontok optimális átbocsájtására.


A Felek új elvű modellezéseket, irányítást, valamint modern méréselméletet és kommunikációs infrastruktúrát alkalmaznak a környezet-és áramlásmérések, torlódástartományok detektálása és járműösszetételek meghatározásánál. A közlekedési folyamatok több szintű problémái körében a Felek az indítási fázisban a legsúlyosabb problémákra összpontosítanak, a tömegjelenségek okozta torlódási-környezeti problémákra, amelyek makroszkopikus szinten igényelnek új megoldásokat. A súlyponti problémát a teljes városi hálózat dinamikus tömegáram-folyamatainak hatásai jelentik. Ily módon az intelligens városok közúti forgalmi rendszertervének elkészítése iránytűt jelent a többi város számára is az ITS - GreenNet hálózatok megvalósításához.


A Felek a rendszerterv kidolgozásakor figyelembe veszik a mikroszkopikus folyamatok korszerű kezelését is. Ebből a célból, rendszer-fejlesztési blokkot jelölnek ki a városainknál, a Cooperative intelligens közlekedési rendszerek (C-ITS) jövőbeni használatára. Ez veszi figyelembe az egyedi járművek mozgásának optimálási kérdését (a mikroszkopikus szintű feladatot) amely a forgalmi problémák további kezelésének finomhangolást jelenti, a C-ITS technológiák használatával. Erre további kiváló lehetőséget biztosít a Magyarországon elindult elektromos jármű tesztpálya fejlesztéséről folyamatosan beérkező eredmények a sztráda és városi részhálózat használata során.


A Felek által kidolgozásra kerülő rendszerterv figyelembe veszi a városok, városmagok, speciális funkcionális működését is. A zöldítést, a környezeti jellemzőket, a hálózati és parkolói struktúrát, az alternatív útvonalak fejlesztési lehetőségeit és a kéreg alatti forgalom megvalósításának feltételeit és lehetőségeit is. A feladat megoldása új, dinamikus hálózati rendszerben történő gondolkodást kíván, amely teljes mértékben figyelembe veszi a város és csatlakozó községek jelenlegi és várható fejlődését és forgalmi sajátosságait is (körforgalmak, lámpás és lámpa nélküli csomópontok, városrészek parkolói és kapacitásaik, áruházak, utazási szokások, tömegközlekedés, átmenő és elkerülő forgalmak, szezonalitások, stb.). A Felek deklarálják, hogy Magyarországon alapfeladat az élhető városok sokszínű fejődésének biztosítása, amelyet ez a projekt a saját területén, egységes objektív kritériumrendszer felállításával és mérhető paraméterek mentén kíván megvalósítani. Gazdasági és hatékonysági szempontok egyaránt indokolják a projekt területén, az országos szinten egységes városfejlesztési stratégia és szempont-rendszer kialakítását. (Támaszkodva az IKOP (NFM)-re, a tágabban értelmezett (ITS), KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 sz. -projektre és a KEHOP (NFM)”-ra). A projekt átfogó koncepciói és gondolatai transz-diszciplináris szempontok, a városok közlekedésének zöld és alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaságos működésének megvalósításához. A projekt további hozzájárulást kíván biztosítani Magyarország vezető szerepének eléréséhez a zöld és az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaság irányában, kiemelt területként a városi közlekedési iparágban. A Felek célja városainkat országos szinten összehangolt módon segíteni az új lehetőségek megismerésében, feltárva egy egységes, innovatív gondolkodásmódot. A rendszertetvek alapján, városaink kapjanak átfogó javaslat-rendszert, lássák a lehetőségeiket és egymás jó megoldásait is. Végezetül, a városok döntsék el, hogy milyen szinten, milyen lépésekben, mit kívánnak majd megvalósítani.


Mindezek tudatában és a hazánk által elért globális ipari versenyképességi vívmányok megerősítése érdekében a Felek szorgalmazzák az eddig kialakult széles és eredményes partneri viszony további elmélyítését, az Európában kialakult legjobb gyakorlatoknak megfelelő együttműködés intenzív, cselekvés-orientált rendszerének megteremtését.


A Felek hangsúlyozzák, hogy az Ipar 4.0 program átfogó és koherens keretet és intézményes formákat generál az ágazati iparstratégiák tudásgazdasági elemeinek megvalósításához. Jelentősen hozzájárulva a városi közúti irányítási rendszerek digitális modellezésén alapuló, megújulást eredményező átrendeződéséhez, az automatizálást, elektronizálást és az intelligens rendszerek fejlesztését szolgáló beruházások és fejlesztések megvalósításához, amely elmélyíti és kiszélesíti a termelékenység növelését és a tudásalapú erőforrások fejlesztési lehetőségeit, valamint az infokommunikációs ágazat teljes vertikumát az oktatástól a kutatás-fejlesztésen és innováción át a gyártásig.


Az európai gazdasági térben sikeresen beilleszkedett magyar ipar alkalmazkodása érdekében a Felek megerősítik elkötelezettségüket, hogy a fenti célok elérése érdekében az ipari digitalizációs folyamat előre vitelét minden igyekezetükkel szolgálják és annak élére állnak.


Ennek jegyében a fentebb felsorolt hazai kutatóintézetek, oktatási intézmények és magyarországi telephellyel rendelkező vállalkozások a kívánatos húzóerő biztosítása és szakmai koordinációja érdekében létrehozzák az Ipar 4.0 Nemzeti Innovatív Városok Közlekedési Hálózata Platformot (továbbiakban: Platform).


A Platform tagjai a fentiek szellemében és a megfogalmazott célokkal összhangban

  • közös egyetértéssel meghatározzák a Platform eljárási és működési szabályzatát,
  • a Platform tagjaiként és a szakterület zászlóshajóiként szakmai és jogi szabályozási, szabványosítási javaslatokat és ajánlásokat dolgoznak ki a Kormány részére,
  • javaslatokat tesznek a kormányzati politikák megvalósítását elősegítő Ipar 4.0-hoz kapcsolódó intézkedésekre és projektekre,
  • ösztönzik a hazai vállalkozások, kutatóintézetek és felsőoktatási intézmények közötti együttműködést, információcserét és fejlesztéseket az Ipar 4.0 hazai szempontból releváns kulcsterületein, különös tekintettel a digitális gyártás (digital manufacturing), a dolgok internete (Internet of Things), az adat- és információvédelem, valamint az informatikai biztonság területeire,
  • az új ipari korszakra jellemző nyílt, közösségi és a megosztott innovációs gazdaság kialakuló formáival összhangban maguk is törekszenek saját szakmai tapasztalataik lehetőség szerint minél szélesebb megosztására, elősegítve ezzel is a párhuzamos fejlesztések elkerülését,
  • tevékenységükkel elősegítik a hazai vállalkozások - különös tekintettel a startup ökoszisztéma erőteljes kiépülésére és KKV-k megerősödése érdekében – információhoz jutását, hazai vállalatok együttműködését, vállalkozási hálózatok kialakulását, a digitális megoldások bevezetését,
  • a területen működő városok és vállalkozások a fejlesztéseik során elősegítik és terjesztik olyan, fontos szempontok érvényesítését, mint amilyen a felhasználó-orientáltság; a piac-közeli fejlesztések; a versenyképesség; a piaci és a műszaki kockázatok tudatosítása; az adat- és információbiztonság; a biztonságos működés; az egészséges és biztonságos munkahelyi környezet; a környezetvédelem,
  • A Hungarian Academy of Engineering (Magyar Mérnökakadémia) mint a világ mérnökakadémiáit tömörítő Council of Academies of Engineering and Technological Sciences (CAETS; Washington) tagja és az - European Council of Applied Sciences and Engineering (Euro-CASE; Paris, France) – tagja, http://www.euro-case.org/index.php ezeken a fórumokon, az eredményeinek terjesztésével felhívja tevékenységünkre a figyelmét a világ összes mérnökakadémiájának. A témában évente nemzetközi konferenciát is rendez, http://kitt.uni-obuda.hu/mmaws/ amelyre szintén meghívást kapnak a különböző országok vezető mérnökei és kutatói
  • elősegítik a vállalkozások igényeihez igazodó, magas színvonalú és nemzetköziesedő oktatás és képzés fejlesztését, tematikák és tananyagok kialakítását, gyakorlati képzések megvalósítását, az oktatási rendszereknek a változó piaci igényekhez való hatékony hozzáigazítását és ezeknek a folyamatoknak az akkreditációját, minőségbiztosítását, fokozva ezzel a területhez kapcsolódó felsőoktatás versenyképességét,
  • részt vesznek a felsőoktatási - kutatóintézeti-ipari kutatás-fejlesztési és innovációs együttműködésekben, illetve elősegítik azok sikeres megvalósítását,
  • részt vesznek a Platform szakmai kiválóságot célzó erőfeszítéseiben.
  • lehetőség szerint terjesztik a K+F és az innováció eredményeit, a „jó gyakorlatok"-at és egyéb szakmai információkat,
  • hozzájárulnak a legújabb külföldi és hazai eredmények közvetítéséhez a hazai szakmai közösségek, a városok és vállalkozások számára segítve a vállalatok tanulási és technológia¬ bevezetési ciklusainak rövidítését is,
  • elősegítik a szakmai és üzleti kultúra emelését, magatartás kódexek elfogadásával, követelményjegyzékek, útmutatók közrebocsátásával, megosztásával,
  • szakmai rendezvények szervezésével, PR és egyéb információs tevékenységükkel elősegítik a fenti célok megvalósítását,
  • kommunikációs tevékenységükkel, sikertörténetek és a digitális megoldások bemutatásával hozzájárulnak az eredmények társadalmi ismertségének, megértésének, elfogadottságának és elismertségének emeléséhez.